115 évvel ezelőtt, 1910. november 10.-én született Dr. Mosonyi Emil vízépítő mérnök

Felsőfokú tanulmányait Budapesten a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémián folytatta.
Pályáját 1934–1936 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanársegédként kezdte, majd munkáját 1942–1948 között az Öntözésügyi Hivatalban, majd a Vízerőügyi Hivatalban folytatta. 1948-tól egyetemi előadó és 1953–1957 között tanszékvezető egyetemi tanár volt a Budapesti Műszaki Egyetemen.
Az 1950-es évektől a dunai vízlépcsőrendszer tervezésének vezetője; a magyar-csehszlovák vízlépcsőrendszer tárgyalások műszaki irányítója. A Békésszentandrási duzzasztómű építésének fő szakértője, a Tiszalöki vízlépcső felelős fő tervezője, majd az építés létesítményi főmérnöke volt. Kezdeményezésére és irányításával dolgozták ki Magyarország első nagytávlatú Vízgazdálkodási Kerettervét, amely nemzetközileg is úttörő munkának számított. Az 1956-os forradalom idején a Budapesti Műszaki Egyetem Oktatóinak Ideiglenes Forradalmi Bizottságában vállalt tagsága miatt 1957-ben felfüggesztették állásából, de szakértelmét nem nélkülözhették. 1964-ben a Baden-Württembergi kultuszminiszter tanszékvezetőnek hívta meg Karlsruhéba, amelyet el is fogadott. Itthon – az ország engedély nélküli elhagyásáért - 1965-ben távollétében elítélték és csak 1987-ben térhetett haza. Az egész világon elismert szakmai tevékenysége itt olvasható.
Életének 99. évében hunyt el Németországban 2009. április 24-én.

Emlékezés a Baráti Körben

A Halottak napi megemlékezést neves elődeink, elhunyt Baráti Köri és Vízügyes társaink, munkatársaink munkássága előtt csendes főhajtással tisztelegve a Református Ó-temetőben 2025. október 31-én 16 órától tartottuk. Koszorút helyeztünk el Bodoki Károly és Bodoki Kálmán sírján, és a "Mindenki mécsese" meggyújtásával közösen emlékeztünk. Képünk itt.

A Református Új-temetőben volt tiszteletbeli elnökünk Takács Lajos igazgató és elődünknek tekintett Góg Imre vízügyi történetkutató sírjára tettünk virágot és gyújtottunk mécsest. A Szent-Háromság temetőben Kienitz Vilmos, Pálinkás Lajos nyughelyén és még több temetőben, számos sírnál lobbantak fel kis mécseseink lángjai. Nyugodjanak békében, a vizek örök körforgásához kötődő munkájuk nyomán, mellyel beírták nevüket a Körös-vidék vízgazdálkodásának nagykönyvébe, emlékük köztünk él, s erőt ad a mai utódoknak az új kihívásoknak megfelelni!

Csoór Istvánra emlékezünk, születésének 115 és halálának 35. évfordulóján

Csoór István (Szeghalom, 1910. okt. 10. – Gyula, 1990. ápr. 22.): író, helytörténész és jó vízügyi szakember. Nem lehetetlen, de ritka ez a társítás. Kitanulta a lakatos mesterséget, 1933-tól 1948-ig irodatiszt volt Szeghalmon a Sebes-Körösi Vízszabályozó és Ármentesítő Társulatnál, Első írásait Móricz Zsigmond közölte a Kelet Népe c. folyóiratban. 1948-ban Gyulára költözött, 1951-ig, majd 1953-tól vállalhatott munkát a Vízügyi Igazgatóságnál; geodéta, vízügyi technikus volt nyugdíjazásáig (1968). Egy volt munkatársa így emlékezik rá: „Ezek a száraz életrajzi adatok, de ennél sokkal több volt, jó kolléga, jó barát és nem utolsósorban ízes magyar nyelvű szépirodalmi író, akinek több könyve jelent meg. Úgy tűnik a Körösök völgyében egyetlen a több évtizedes vízügyi szolgálatban, aki nem csak szakmai témákkal foglalkozott. Nagy társasági életet élt, rengeteg barátja volt és az éjszakába nyúló beszélgetéseken „ömlöttek belőle” a jobbnál-jobb, szórakoztató és elgondolkoztató történetek. Ezek a történetek nagyon gyakran a munkahelyről, vízügyi eseményekről szóltak persze az írói szabadság nyelvén megfogalmazva. Ezekből a történetekből novellásköteteiben sokat megörökített az utókornak”. 2013-ban rá emlékezve a Múzeum Baráti Kör Csoór István irodalmi novella pályázatot hirdetett vízügyi dolgozók számára. A pályázatról és eredményéről a Körös-vidéki Hírlevél XXIII. évfolyam különszáma tájékoztat. Csoór Istvánra pedig a művei: Örök malom, Havas udvar, Galagonyagally, Hegy és göröngy, Fák, virágok, füvek, A hangok messzire szállnak stb. olvasásával emlékezhetünk. Itt olvasható két rövid részlet, kedv csinálónak. Emlékezzünk!

Szobortúra – Széri-Varga Géza művei Gyulán és Békéscsabán

Széri-Varga Géza szobrászművész alkotta Bodoki Károly köztéri szobrát, melyhez a Baráti Kör már a szoborállítás gondolatának megszületése óta ezer szállal kötődik. A művész Október című kiállításán felvetődött bennünk, hogy megtekintjük a Gyulán és Békéscsabán lévő többi köztéri alkotását is, melyek szép számmal találhatók. /Távolabbra nem mentünk, de mint megtudtuk összesen 71 db alkotása van szerte az országban. A neten Széri-Varga Géza művei- köztérkép.hu tartalmazza, melyek azok./ 2025. október 18-án reggel indultunk a Bodoki szobortól a „Szobortúrára”, csodálatos őszi napsütésben. A falevelek színes tarkasága mellett az Élővíz-csatorna városi szakaszain és Veszeiben sétálva, élveztük a vízfolyás nyújtotta utánozhatatlan hangulatot is, a szakmánkhoz kötődve a partvédelem, növényzet, vízhozam, vízminőség, valamint a művészeti alkotások, élővilág, városkép szimbiózisáról beszélgetve. Gyulán 6 alkotás, Békéscsabán 18 mű körül álltunk és elemeztük a mondanivalójukat. Képekben elbeszélve túránk állomásai itt láthatók. Végül a kör bezárult, visszatértünk a kiindulópontra. Előtte még megbeszéltük, kinek mely alkotás tetszett a legjobban. A jelenlévőktől a Bodoki Károly szobor, a Kentaur, a Luther Márton, a Tornászlány és a hűséget jelképező Gazdiváró kutyus szobra kapott jelölést az első helyen.
Szép nap volt, a művészet nagy élményt nyújtott.
Széri-Varga Gézának ezúton is gratulálunk!

230 évvel ezelőtt, - 1795. március 25-én Szepesolasziban (a mai Szlovákia területén) - született Vásárhelyi Pál, a Tisza Szabályozás ”úttörő„ tervezője

Édesapja Vásárhelyi Mátyás evangélikus kántortanító volt, édesanyja Téglásy-Bekk Mária. Az elemi iskolát szülőfalujában, az algimnáziumot Miskolcon fejezte be. Eperjesen filozófiát tanult, és itt döntötte el, hogy mérnök lesz. A pesti tudományegyetem mérnöki karán 1816-ban diplomázott. 1829-ben rábízták a Duna terep- és vízviszonyainak felvételét. 1835-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1838-ban rendes tagjává választották.
1837-ben a legveszélyesebb sziklazátonyok kirobbantásával befejeződött a vaskapui víziút építése a Dunán, amelynek tervezésében és kivitelezésében is oroszlánrésze volt. Tervei alapján elkészült a Fertőt lecsapoló csatorna, amely a Hanságon biztosította a gazdálkodást.
1846-ban a Tisza szabályozásának tervét két változatban is elkészítette, de többre már nem futotta az erejéből, mert április 8-án a Tiszavölgyi Társulat ülésén a pesti Károlyi-palotában szívrohamban meghalt. A Tisza szabályozása csak részben készült el az ő tervei alapján. A folyó szabályozását végül Pietro Paleocapa velencei műszaki igazgató módosításaival valósították meg. A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása – Széchenyi István kezdeményezésére 1846-ban indult meg /további ismertetése itt/.

Széri-Varga Géza szobrászművész kiállítás megnyitója a Kohán Képtárban, 2025. szeptember 18.-án 17 órakor

Széri-Varga Géza szobrászművész kiállítása kapcsán emlékeinkből azt a napot idézzük fel, amikor a művész csobánkai műhelyében megláttuk a Bodoki-szobor öntés előtti agyag modelljét.
Kőváriné Szabó Erzsébet írása, mely megjelent a Hírlevél 2014. 1. számában. „2014. február 4-én a Bodoki Emlékbizottság tagjaiként (Bak Sándor igazgató úr vezetésével Juhászné Mári Anikó, Béres István, Bagyinszki Zoltán társaságában) Czakóné Jolikával lehetőséget kaptunk, hogy Széri-Varga Géza szobrászművész csobánkai műhelyében megtekinthessük a szobor életnagyságú, de még agyagból készült, nyers változatát. Nagy izgalommal készültünk a „találkozásra”, a makett tetszett ugyan, de nem okoz-e csalódást a szobor?
Nagyon barátságos fogadtatásban volt részünk, és a szobor - miután a feszült csendben a művész úr kicsomagolta - elvarázsolt bennünket. A helyszínen mégis fogalmazódtak meg bennünk kérések, mondhatjuk úgy, hogy kritikák a művel kapcsolatban, mely akkor és ott igen kellemetlen érzés volt számunkra, de utólag visszatekintve, mégis elmondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló, hiszen részünk lehetett a végleges forma kialakításában.
Mi javasoltuk, hogy a mérnöknek ne csokornyakkendője, hanem kravátlija legyen, hogy a műszere ne csak stilizált, hanem élethű legyen, s hogy a keze karcsúbb, finomabb legyen.
Köszönet a Művész Úrnak, hogy méltányolta és megvalósította kéréseinket, mert a végeredmény - szerintünk - tökéletes lett.”
A látogatás képei itt láthatók, a szoborról a véleményünk azóta sem változott, rajongói vagyunk!

51 éves a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum

Minden év július 19-én ünnepeljük a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum alapítását (megnyitó képei), idén már az 51. alkalommal. A különleges tárlatnak a Hosszúfok I. gőzüzemű szivattyútelep ad otthont, amelyet még 1898-ban helyeztek üzembe, és 1971-ig működött. Az épületben ma is eredeti helyükön tekinthetők meg a korabeli gépészeti egységek és a falazott gőzkazán – mindezek kivételes műszaki és ipartörténeti értéket képviselnek.
A múzeum kiállítási terme tablók segítségével mutatja be a Körös-vidék vízügyi múltját, kiemelve a folyószabályozás, az ár- és belvízmentesítés történetét. A vitrinekben a vízimérnöki munkához kapcsolódó, korabeli műszerek és dokumentumok gazdag gyűjteménye tekinthető meg. A gépteremben pedig a vízépítéshez használt szerszámokat láthatják az érdeklődők.
A múzeum 1976-ban szabadtéri kiállítással is bővült, ahol szivattyúk, vízgépészeti berendezések és más vízügyi gépek kaptak helyet. 2023-ban, Takács Lajos egykori vízügyi igazgató és múzeumalapító születésének 100. évfordulóján, egy emléksarokkal gazdagodott a tárlat.
Az elmúlt évek során teljes felújításon esett át az épület: megújult a homlokzat, az épületbelső, valamint a kültéri gépek is új festést kaptak. A kiállítás immár több mint 27 éve Hegedűs András, hosszúfoki gátőr szakértő kalauzolásával várja az érdeklődőket. Már idén is szép számú látogató, kiránduló és iskolás csoport látogatta meg a kiállítást.

A vízügyi szolgálat 70 éve (1953-2023)

„A vízügyi szolgálat 70 éve (1953-2023)” címmel június 25-én a Vízügyi Igazgatóság Nagytermében Dr. Szlávik Lajos professor emeritus könyvbemutatóval egybekötött előadásán /képösszeállítás: itt/ vettünk részt, melyet a Magyar Hidrológiai Társaság Békés Vármegyei Területi Szervezete, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum Baráti Kör közösen szervezett.
Megnyitójában Lúczi Gergely, a KÖVÍZIG igazgatója ismertette az előadó életútjának fontosabb állomásait, szakmai, vezetői, szakirodalmi, oktatói, Hidrológiai Társasági, folyóiratszerkesztői tevékenységét. Ez utóbbi legújabb kiemelkedő teljesítménye a Vízügyi Közlemények fenti című különkiadása, melyet másfél évi megfeszített munkával megszervezett, összeállított és nyomdakészre szerkesztett. Dr. Szlávik Lajos, az MHT tiszteletbeli elnöke, aki Baráti Körünknek is jeles tagja, az előadás előtt munkaebéden beszélgetett Vezetőségünk tagjaival terveiről, folyamatban lévő munkáiról és a közös emlékekről. Nagy érdeklődéssel hallgattuk az előadást, s vettük kezünkbe a vaskos monográfiát, melynek létrejöttében sok más szervezet, intézmény, szerző mellett mi is közreműködtünk.
Hangsúlyozta, hogy kevés olyan hazai állami szervezet van, ami ilyen hosszú ideig alapjaiban változatlan struktúrában maradt fenn. Ismertette és táblázatokkal szemléltette a vízügyi szervezet fontosabb eseményeit, összefoglaló adatait.
Bak Sándor – volt KÖVÍZIG igazgató – hozzászólásában nagy jelentőségűnek nevezte a monográfiát, és többek között utalt arra, hogy a korábbi feladat- és hatáskörökből adódóan az igazgatóságoknak mennyire mély és részletes rálátásuk volt az ipari vízgazdálkodásra. Ez napjainkban is kívánatos lenne.

Kirándulás a Beszédes-féle Malomcsatornához

Egy felejthetetlenül szép napot töltöttek el a Baráti Kör tagjai június 20-án a romániai „Apele Romane” Körös vidéki Vízügyi Igazgatósága vendégeként. A Beszédes József által tervezett Malomcsatorna üzembe lépésének 185. évfordulóján szerettük volna a csatorna mai arculatát, funkcióit megtekinteni, s ehhez nyújtottak számunkra nagy segítséget. A fehér-körösi Csohosér-Malomcsatorna torkolattól indulva végig kísértük a 92 km hosszúságú csatornát és feljutottunk a Fehér-Körösi kiágazáshoz, a Körösbökényi vízkivételi műhöz. Közben a Mátka, a Csigér vízfolyások és számos műtárgy is megtekinthető volt, s nem utolsósorban megnéztünk három malmot /kép itt/, melyek a hajdani 16 malomból a megmaradtak mai helyzetét szimbolizálják. Üzemelésről már régen nincs szó, 2003-ban az utolsó malomkénti hasznosítás is megszűnt, új funkció nélkül pusztulásra lettek ítélve, már sok el is tűnt. Az elsőként látott Székudvari malom a pusztulás jegyeit hordozza, a második – a Nadabi malom – már felújítva új funkcióra kész, s a harmadik, az Apateleki (ma Borosjenő része) malom pedig szépen felújítva, mint Hotel és étterem – paradicsomi állapotokat mutatva – virágzó állapotban van. Túlélte a funkcióváltást, megőrizve az eredeti építészeti és „vízi” értékeket is.
A Borosjenői vár rekonstrukciójának megtekintése is nagy élmény volt, s utunk végén a Feltóti tározó és csodálatos környezete gyönyörködtetett bennünket /kép itt/.
Hálásan köszönjük ezt a szép napot vendéglátóinknak, különösen Pásztor Sándor igazgató úrnak, aki személyesen mutatta be a Borosjenői malmot és a Körösbökényi vízkivételt számunkra. Elismeréssel gondolunk Beszédes Józsefre, aki a XIX. század első felében ezt a nagyszerű mérnöki létesítményt tervezte.

Vezetőségválasztás a Baráti Körben

A BKVMBK Vezetőségválasztó Közgyűlést tartott 2025. május 28-án a Táj Víz Ház tárgyaló termében. A közgyűlésen a 23 fős létszámból 14 fő jelent meg, határozatképes volt. Részt vett Pozsárné Kaczkó Zita vízügyi összekötő is. Első napirendi pontként a Vezetőség beszámolója hangzott el, a 2020. február 13.- 2025. május 28-ig tartó időszakban végzett munkákról, melyet Czakóné Czédli Jolán ppt előadásban mutatott be, „Választástól–választásig” címmel /itt letölthető/. Ebben az időszakban a Baráti Kör elnöke Czakóné Czédli Jolán, titkára Kőváriné Szabó Erzsébet, vezetőségi tagjai: dr. Vasas Ferencné, Csiffári Nándor, Schriffert András, Juhász András, Czakó András voltak. /képünkön./ A régi vezetőség lemondott, majd a választás következett, melynek eredményeként a Baráti Kör új vezetősége: Czakóné Czédli Jolán elnök, új titkára Schriffert András, tagjai: Kőváriné Szabó Erzsébet, dr. Vasas Ferencné, Csiffári Nándor, Juhász András, Czakó András és új vezetőségi tagként Nagy Sándor lesznek.

További jó munkát kívánunk a Baráti Körnek!

220 évvel ezelőtt, 1805. május 6-án lebontották Gyulán az utolsó helyi vízimalmot

Ez a hír jelent meg a Gyulai Hírlapban, mely arra késztet bennünket, hogy a vízimalmokra emlékezzünk. Működő vízimalmot látni ma mindenkinek élményszámba megy. Akár Túristvándiban a Túron, akár a Balaton melletti Örvényesi-Séden hallgattuk a malomkerék zúgását, vagy akár Erdélyben a Bodok-közeli Kisbaconban /a Benedek Elek Emlékház közelében/, ámulatba ejtett bennünket. /Nem csak bennünket, hanem például ez utóbbi III. Károly angol királyt is, aki többször járt ott./ Baráti Körünk nem először foglalkozik a vízimalmokkal, már 2014-ben a Víz Világnapra egy tablót készítettünk, amely bemutatta a vízimalmok történetét, kitérve a gyulai malmokra is /itt látható/. Az eltűnt vízivilág ezen „képviselői” Gyulán mintegy 600 éven át voltak jelen, őrölve a gabonát, törve a lőport, verve a posztót. Szerencsére Kiss Anikó /1933-2013/ gyulai muzeológus kutatta és feldolgozta a történetüket, mely meg is jelent a Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. füzetben, s így itt olvasható remek írása. /Előtanulmány ez kirándulásunkhoz is, melyet a Beszédes-féle Malomcsatornához tervezünk./ Nosztalgiával gondolunk a vízimalmokra, melyekkel elődeink oly leleményesen hasznosították a víz energiáját. A malomgátak okozta fokozott árvízveszély, a folyószabályozások szükségessége és az új technikai lehetőségek miatt viszont a XIX. században a síkvidéki vízimalmok jórésze megszűnt üzemelni.

Bodoki Károlyra /1814-1868/ emlékezünk, születésének 211. évfordulóján

Hagyománnyá vált a Baráti Körben, hogy Bodoki Károly születésének évfordulóján a bicentenáriumán felavatott szobránál gyűlünk össze, és virágok elhelyezésével, mécsesek gyújtásával emlékezünk meg munkásságáról.
211 éve annak, hogy a neves mérnök 1814. március 29-én Békésen megszületett. Apja Bodoky Henter Mihály földmérő, Békés vármegye mérnöke, anyja Major Terézia, aki a bába hibájából belehalt a fia születésébe. Keresztszülei Tomcsányi Kristóf békési járási főszolgabíró és felesége, Szathmáry Anna voltak. Édesanyja elvesztése miatt neveléséről mostohaanyja – s egyben nagynénje – Major Zsuzsanna gondoskodott. Apja korai halála után 1838-ban Bodoki Károly lett a vármegye mérnöke, később a Társulatok alapításánál, a Körösök szabályozásának tervezésénél és megvalósításánál, a Békés megyei Takarékpénztár Egyesületnél, és még számos más területen is kiemelkedő munkát végezve, elévülhetetlen érdemeket szerzett. A Bodoky család a polgárosodó Gyula nevezetes családja volt. Testvéröccse Bodoky Lajos, és fia Bodoki Kálmán is a mérnöki pályára lépve aratott sikereket, leszármazottai ma is jeles értelmiségiek szerte az országban. A szobor 11 éve hirdeti a dinasztia emlékét. Március 28-án 15 órakor helyeztük el az emlékezés koszorúját, s előtte március 26-án a Református Ó-temetőben a Bodoki sírokat rendbe tettük, így tisztelegve az évfordulón. A megemlékezés képeiből összeállítás itt látható.

A Baráti Kör a Víz Világnapján a gleccserekről

A Baráti Kör minden évben részt vesz a Víz Világnapi ünnepségen, közreműködik annak szervezésében, előkészítésében. Idén a Víz Világnapja 2025. logójában lévő jelmondatához: Gleccservédelem - kapcsolódva a BK két posztert készített, az egyik a gleccserekről, a másik a gleccserek olvadását eredményező klímaváltozásról szól.
Javaslatot tettünk továbbá az igazgatóságnak egy, a gleccserekről vetítendő film összeállítására, egy „ilyen volt, ilyen lett” képpárosítási játék kivitelezésére, melyhez fotókat küldtünk, továbbá a jégolvadást szemléltető kísérlet bemutatására. A gleccserekkel kapcsolatos „stand” (poszterek, vetítés, és a képpárosítás) a Tájvízház bejárata mellett került egy egységben kialakításra. Örömünkre szolgált, hogy a gyerekek érdeklődéssel figyelték a poszterekhez fűzött magyarázatot és nagy érdeklődéssel nézegették és párosították a gleccserek fotóit.
A BK részéről a helyszínen dr. Vasas Ferencné és Czakó András az általuk összeállított tablókat ismertette, Málik Emma és Csiffári Nándor a tájékoztatásban, több aktív vízügyi dolgozó pedig egyéb programokban működtek közre.

Köszönjük munkájukat, melyről néhány kép itt látható.

"Körösök tükrében" - Víz Világnapi kiállítás a Táj Víz Házban

Mit jelent számunkra a víz? Magát az életet! Ezen kívül, - vagyis ezen belül - kifogyhatatlan sok szerepe van az életünkben. A Víz Világnapjára létrehozott kiállítás bemutatja, hogy a tájban, a városképben, az évszakok változásában, az élővilágban hogyan jelenik meg fényei, színei, hangulatai, formái utolérhetetlen szépségében. Köszönettel tartozunk ezért az élményért a József Dezső Alkotótábor Egyesület kiállító tagjainak, /Beleznai Mária, Hortobágyi Mártonné, Kondorosi Jánosné, Kurta Léna, Marosán Rózsa, Metykó Attiláné, Nagy Aranka, Nótáros Mihályné, Ócsai László, Orestyák Jánosné, Papp Mária, Pekár Edit, Szabó Anna, Szabó József, Sütő Jánosné, Dr. Stein Tamásné, Tóthné Bús Anikó, Ungváriné Spiegel Julianna, Dr. Wolf Ildikó/ akik felvetésünkre vállalták azt a nemes feladatot, hogy tematikus, a vízhez, - Gyula városához, az Élővíz-csatornához, a Körösökhöz, a vízügyhöz - kötődő képekkel jelennek meg 2025-ben, a Víz Világnapra. Baráti Körünk „gondolat, ihlet ébresztőnek” mindössze egy vizekről gyűjtött képválogatással támogatta a kérést, most hálásan néztük a varázslatot, a kiállított képeket. Valóban visszatükrözik a víznek, a Körösöknek a szépségét, ezer arcát. A víz pusztítani, rombolni is tud, - gondoljunk itt a vízkárok elleni küzdelemre - de most főként az életető, gyönyörködtető szerepében látjuk.
Marosán Rózsa és Nótáros Mihályné Baráti Köri tagunknak és valamennyi alkotónak szívből gratulálunk, köszönetünket fejezzük ki és további sok szép festmény létrehozását kívánjuk!

A kiállított 52 kép - névvel, címmel - itt tekinthető meg.

Schiffert András szakmai elismerése

Mindig örömünkre szolgál, ha a Baráti Körünk tagjai munkájuk elismeréseként kitüntetésben részesülnek. Most Schriffert Andrásnak a Baráti Körünk vezetőségi tagjának gratulálunk, ugyanis a Víz Világnapja alkalmából az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, Főigazgatói Oklevél elismerést adományozott számára, az itt olvasható szakmai életrajza és munkájának méltatása alapján.
Számunkra külön öröm, hogy az indoklásban hivatkozás történt a Baráti Körben végzett értékes munkájára is, melyet kiemelkedő aktivitással és színvonalon végez. A Baráti Kör számára az aktív dolgozók részvétele létfontoságú, nélkülük nem tudnánk az aktualitások jegyében működni. Andrásra mindig, mindenben lehet számítani, jó ötletei vannak, ott van a Bodoki sírok gondozásán, remek fotókat készít, az interneten vagy a tervtárban értékes archív anyagot gyűjt, informatikailag új megoldásokat talál, színvonalas cikkeket ír és érdekes előadásokat tart. A BK.ben 7 éve tag, 5 éve vezetőségi tag, - és nem mellesleg- a BK titkári teendőit is ellátja január 1.-től, úgy, hogy közben a munkában is kiválóan helytáll.
Munkáját köszönjük és gratulálunk!!
További sok sikert, jó munkát, jó egészséget kívánunk!

Megemlékezés Dr. Mosonyi Emilről a Vízügyi Közleményekben

Már 15 éve múlt annak, hogy 2009. április 24-én életének 99. évében elhunyt Dr. Mosonyi Emil a „Vízépítés professzora”, kinek Emlékszobája idén lesz 15 éve, hogy 2010. november 24. óta látogatható a Táj Víz Házban. Életművéhez újabb adalék érkezett. Az írásokat, tanulmányt a Németországi Essenből dr. Kovács Lajosné küldte, elhunyt mérnök férje hagyatékából, a Mosonyi Emlékszobába szánva, ott lesz elhelyezve.
A Vízügyi Közlemények 2024.2. füzetében Dr. Szlávik Lajos emlékezik a Professzor úrra, nagyon értékes, új információkat is tartalmazó cikkében és lánya, dr. Mosonyi Magda hozzájárulásával az említett tanulmányt is közzé tette.
/A tanulmány itt olvasható és a www.vizugyikozlemenyek.hu-n lesz látható./
Nagy öröm számunkra, hogy így közkinccsé vált a tudós csípős, ironikus, humorral fűszerezett, pontos, szellemes írása az emberi magatartásról. Másik örömünk, hogy Dr. Mosonyi Magdával így a Baráti Körnek is sikerült kapcsolatot teremteni, aki köszönettel veszi az Édesapja emlékének gyulai őrzését.

Üdvözöljük honlapunkon!

A Bodoki Károly Vízügyi Múzeum Baráti Kör (BKVMBK) egy Önkéntes civil szervezet mely, szorosan kötődik a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósághoz. Tagjaink olyan nyugdíjas vízügyesek , illetve aktív vízügyi dolgozók, akikben közös a vízügyi múlt iránti érdeklődés és mindannyian fontosnak tartjuk, hogy ápoljuk és megőrizzük a vízügyi múlt értékeit.
Ezen elkötelezett szellemben 2009. novembere óta végezzük kutató, gyűjtő, ismeretterjesztő, támogató munkánkat. Honlapunkon szeretnénk bemutatni, közkinccsé tenni a többnyire valamilyen neves vízügyi eseményhez kapcsolódóan készített tablóinkat, prospektusainkat, előadásainkat, azokat az ismereteket amit elődeinkről, vagy a vízügyi létesítményekről összeállítottunk. Reméljük érdeklődésre tarthat számot a Bodoki mérnök dinasztia tevékenysége, a Vízügy székház, avagy a Táj-Víz-Ház lakóinak és funkcióinak története, esetleg a Malomcsatorna építése, sok más információval együtt.
Hasznos ismeretszerzést, eredményes böngészést, kellemes időtöltést kívánunk! Szívesen fogadjuk észrevételeiket, visszajelzésüket.