Bodoki Károlyra /1814-1868/ emlékeztünk születésének 212. évfordulóján

Már 12 éve annak, hogy a Bodoki Károly szobor a KÖVÍZIG székház előtti kis téren geodéziai műszerével őrt állva fogadja a látogatókat. Ki tudja hányan örökítették már meg fotón azóta? Mint minden évben, a Baráti Kör tagjai Bodoki Károly születésének 212. és a szobor avatásának 12. (március 29.-i) évfordulóját ünnepelve most is összegyűltünk emlékezni, és virágdíszt helyeztünk el a szobor előtt. (Juhász Ilona Baráti kör tag ajándéka, ő készítette, köszönet érte.)
Tiszteletben tartva Bodoki Károly munkásságát, még a Víz Világnap szellemiségéhez kapcsolódva, idén külön figyelmet szenteltünk Bodoki Károly női családtagjainak, akikről most először emlékeztünk meg. Itt mutatjuk be őket, akik a polgári Gyula egyik neves családjaként a kor és a város meghatározó szereplői voltak. Baráti, vagy - házasságkötés útján - rokoni kapcsolatban álltak szinte valamennyi neves gyulai polgári családdal. Kóhn Dávid 1936-ban megjelent „Hatvan év múltán” című írásában még számos közelebbi és távolabbi családtagot sorol fel a Bodoki családból, Gyulán. Ma nem ismerünk gyulai leszármazottakat, bár szinte minden évben /mint most is/ másik virág is kerül a szoborhoz, rajtunk kívül is megemlékezik valaki a szobornál a neves mérnökről. Akár leszármazott, akár szakmai tiszteletből emlékezik, hálásak vagyunk érte!

Réthy Zsigmond (1946‒1998), természettudósra, muzeológusra emlékezünk

Nyílik a Kígyósi pusztában a tavaszi hérics, csodálatos napsárga virágai szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak. /kép itt/ Nekünk vízügyeseknek ez a terület belvízvédelmi főmű, a Kígyósi belvíztározó, jómagam a szakmérnöki diplomatervem témájául is választottam egykor a vizsgálatát. Még jól emlékszem nagy belvizekre, amikor úgy megtelt, hogy a települést és a közutat is veszélyeztette. Most a belvízi funkcióval összeegyeztethető védett természetvédelmi területen kirándulva a hely a szokásos tavaszi képet mutatja. A mozaikos terület ereiben nedves, változatos, zsombékos, a szikes táj a végeláthatatlan puszta nyugalmát árasztja. Eszembe jut a természetvédelem 1970-es évekre tehető Békés vármegyei kezdeti időszaka, amelyben jelentős szerepe volt Réthy Zsigmondnak. A Baráti Kör idősebb tagjai ismertük, egykor a Szabadkígyósi tájvédelmi körzet vezetője is volt. Most 80 éves lenne, de már sajnos 28 éve nincs közöttünk. Munkásságának eredménye azonban ma is él, azóta virágba borult, mint a csodás tavaszi hérics. Gazdag életútját itt olvashatjuk, a szabadkígyósi Svájcerájban pedig kiállítás mutatja be munkásságát. Emlékezzünk rá!

Víz Világnap 2026. március 22. - VÍZ ÉS EGYENLŐSÉG - Az esélyt teremtő víz

A Víz Világnap idén a „Víz és egyenlőség” szlogenhez kötődik, mely a vízzel kapcsolatban a nők és férfiak közötti munkamegosztásra, esélyegyenlőségre is utal. Ezévben is készített a Baráti Körünk dr. Vasas Ferencné tervezésében, gyűjtésében két érdekes posztert, melyen a jelen és a múlt vízhez kötődő foglalkozásai szerepelnek. Összeállított egy ppt vetítést is, mely a városi ünnepségen zenei aláfestéssel mutatta be ezeket a foglalkozásokat. Az első poszter ESÉLYEGYENLŐSÉG - munkamegosztás a férfiak és a nők között a vízzel kapcsolatos tevékenységek során - A MÚLTBAN címet viseli, itt tekinthető meg. A másik poszter ESÉLYEGYENLŐSÉG - munkamegosztás férfiak és nők között a vízzel kapcsolatos szakmákban - NAPJAINKBAN, itt látható. A vetített anyag címe Esélyegyenlőség a vízzel kapcsolatos szakmákban, a múltban és a jelenben is bemutatja a foglalkozásokat, gazdag képi anyaggal, itt tekinthető meg. A március 19-én tartott vízügyes szervezésű városi ünnepségen a Baráti Kör tagjai is szép számmal közreműködtek, ahol nagy érdeklődéssel vettek részt óvodások, iskolások és más vendégek a hűvösre fordult időjárás ellenére.

Képes összeállításunk itt látható.

Szép ünnep volt idén is a Víz Világnapja!

20 éve történt...

2006 tavaszán példátlan árhullám vonult le a Hármas-Körösön. A hegyvidéki hóolvadás önmagában még nem okozott volna veszélyt, ám a Duna és a Tisza egyidejű magas vízállásai visszaduzzasztották a Körösök alsó szakaszát, rendkívüli helyzetet teremtve.
Április 18-ától a Kormány árvízi veszélyhelyzetet hirdetett, a Hármas-Körös védvonalain pedig rendkívüli készültség került elrendelésre. A vízszint több helyen megdöntötte a korábbi rekordot: Békésszentandrásnál +47 cm-rel, Szarvasnál +32 cm-rel, Árvízkapunál +12 cm-rel, míg Kunszentmártonnál +54 cm-rel meghaladva az eddigi legmagasabb értéket és ott 30 órán át tetőzött.
A védekezés során közel 23 kilométeren épült nyúlgát, több mint 422 ezer homokzsákot használtak fel, amikbe 8676 m3 homok került betöltésre. A Mezőtúri Árvízkaput és az Ágotai vészelzáró művet hetekre lezárták, a Hortobágy-Berettyó torkolatánál 29 db diesel szivattyú üzemelt a főcsatorna vízszintjének stabilizálása érdekében. A 42 napos küzdelem május 17-én zárult. A 2006-os árvíz hidrológiai és hidraulikai jellemzőit tekintve a mai napig egyedinek és rendkívülinek mondható.

Nagy Sándor részletes írása, képekkel itt olvasható.

Árvíz a Körös-vidéken, 1966 tavaszán

60 évvel ezelőtt, februárban súlyos árvíz sújtotta a Körös-vidéket, amelynek kiváltó oka a gyors hóolvadás és az azt követő jelentős csapadék volt. A rendkívüli vízhozam elsőként a Berettyó mentén okozott problémát: a jégtorlaszok okozta víznyomás töltésszakadáshoz vezetett, jelentős területeket öntve el. Szerencsére települések nem, de jelentős mezőgazdasági terület és több tanya került víz alá, a védekezés napokon át emberfeletti helytállást követelt.

Néhány nap múlva a határ közelében Románia területén a Fehér-Körös jobb partján történt töltésszakadás, amelynek nyomán az árhullám néhány nap alatt elérte a magyar területet a Fehér- és Fekete-Körös deltáját. Közerő és a katonaság bevonásával hetekig tartott a küzdelem az árral.

Az 1966-os árvíz, a Körös–Berettyó vízrendszer egyik legemlékezetesebb árvize lett, amely hosszú időre meghatározta a térség árvízvédelmi fejlesztéseit és a határon átnyúló vízgazdálkodási együttműködés fontosságát. Az árvíz rövid összefoglalója és képei itt láthatóak.

Gyöngyösi Lázár Állami díjas osztályvezető, vízépítő mérnök, és a SAKK

Gyöngyösi Lázár (1921-1988) (Életrajza itt) 1948 végén érkezett a Gyulára, ahol Kocsis Árpád (1921-2013) (mindketten 105 évesek lennének) - a VIZITERV későbbi vezérigazgatója - 1954-ben javasolta, hogy a volt Ipartestület gyulai sakk-csapatát vegye át a Vízügy. Ekkor rávette Gyöngyösi Lázárt, hogy tanuljon meg sakkozni. A „tanuló” hamarosan a megye legjobb sakkozói között találta magát, később örökös mesterjelölt címig jutott. Igazi erényeit sportvezetői tevékenységével mutatta meg. Az átvett csapat, Gyula város, a gyulai járás sakkéletének vezetője, a megyei sakkszövetség vezetőségi tagja lett, országos versenybírói minősítést is szerzett. Szívügye volt a bajnokságok, versenyek szervezése, és az általa vezetetteket sorra nevezte megyei, szakszervezeti, és országos bajnokságokra. Figyelt arra, hogy az általános- és középiskolás tanulók is kedvet kapjanak a sakkozáshoz. Jelentős szerepe volt abban, hogy 1986-tól ismét legyenek Erkel sakk-emlékversenyek Gyulán. Ehhez megfelelő segítő közösséget gyűjtött maga köré. Néhány évig én is tagja voltam sakkcsapatainak, személyesen is éreztem sakkszeretetét és sportvezetői nagyságát. Halála után 1 évvel volt az első Gyöngyösi Lázár Sakk emlékverseny.1995-től a KÖVÍZIG ad otthont a kiváló sakkozó és sportvezető tiszteletére rendezett eseménynek. (Az idei beszámolója itt.) Czakó András

Megemlékezés Bodoki Károly halálának 157. évfordulóján

Az idei utolsó BK rendezvény hagyományosan az OTP falán található Bodoki emléktábla megkoszorúzása volt az igazgatósággal közösen, 2025. december 10-én 16:00 órakor. Már 15 éve annak, hogy 2010-ben az emléktáblát dr. Erdmann Gyula – akkori önkormányzati képviselő, kinek képviselői keretéből valósult meg az emléktábla, – és Bak Sándor – akkori vízügyi igazgató – felavatta.
Bodoki Károlyt 1868. dec.10-én munka közben érte a korai, tragikus halál, Biharnagybajomban (aznapi munkája a Füzesgyarmat és Biharnagybajom közötti földút kijelölése volt, melyet Békés és Bihar Vármegye kért a Helytartótanácstól, az általa fémjelzett sikeres Nagy-Sárrét lecsapolási munkák után). Nagy részvét mellett temették el itt, Gyulán, az Ó-református temetőben, családi sírját a Baráti Kör gondozza.
A megemlékező beszédet ezévben Schriffert András, a BK titkára tartotta. A koszorút a KÖVÍZIG részéről Kurucz Máté igh. főmérnök, a Baráti Kör részéről Török János helyezte el. Az ünnepség résztvevői még mécsesek gyújtásával is emlékeztek. Búcsúzóul a Karácsonyi Ünnepekre és az új 2026-os esztendőre jó munkát, jó egészséget kívántak egymásnak.

Üdvözöljük honlapunkon!

A Bodoki Károly Vízügyi Múzeum Baráti Kör (BKVMBK) egy Önkéntes civil szervezet mely, szorosan kötődik a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósághoz. Tagjaink olyan nyugdíjas vízügyesek , illetve aktív vízügyi dolgozók, akikben közös a vízügyi múlt iránti érdeklődés és mindannyian fontosnak tartjuk, hogy ápoljuk és megőrizzük a vízügyi múlt értékeit.
Ezen elkötelezett szellemben 2009. novembere óta végezzük kutató, gyűjtő, ismeretterjesztő, támogató munkánkat. Honlapunkon szeretnénk bemutatni, közkinccsé tenni a többnyire valamilyen neves vízügyi eseményhez kapcsolódóan készített tablóinkat, prospektusainkat, előadásainkat, azokat az ismereteket amit elődeinkről, vagy a vízügyi létesítményekről összeállítottunk. Reméljük érdeklődésre tarthat számot a Bodoki mérnök dinasztia tevékenysége, a Vízügy székház, avagy a Táj-Víz-Ház lakóinak és funkcióinak története, esetleg a Malomcsatorna építése, sok más információval együtt.
Hasznos ismeretszerzést, eredményes böngészést, kellemes időtöltést kívánunk! Szívesen fogadjuk észrevételeiket, visszajelzésüket.